21. fejezet

Végülis sikerült mára meghoznom a következő részt :D De most tényleg szépen kérlek titeket, hogy írjatok véleményt, kíváncsi vagyok rájuk ;) Jó olvasást...
Abellana

(Kristen)

      - Valami baj van? - kérdezte Rob végigsimítva az arcomon, miután leparkolt a házuk előtt. - Nagyon elgondolkodtál valamin.
      - Csak egy kicsit... izgulok.
      - Dehát miért? - nézett rám értetlenkedve.
      - A családból még csak az anyukáddal találkoztam, és talán a többiek nem rajonganak az ötletért, hogy egy idegen legyen a házukban karácsonykor...
      - Kris, hülyeségeket beszélsz. Már mind meg akarnak ismerni, még az anyám is teljesen oda van érted. És nem egy idegen vagy, hanem a barátnőm. Nem is lennék hajlandó nélküled ünnepelni.
      Sikerült kipréselnem magamból egy apró mosolyt, mire Rob egy gyengéd csókot nyomott az ajkaimra. Kézen fogva lépdeltünk a ház felé, és én még mindig nagyon izgultam. Mikor bementünk a házba, Rob apukája jött ki a nappaliból.
      - Áh, Kristen! Örülök, hogy végre megismerhetlek – mondta mosolygósan, majd a kezét nyújtotta felém. - Richard vagyok.
      - Én is örülök – fogtam vele kezet, és a következő pillanatban Clare is csatlakozott hozzánk.
      - Kristen, drágám, szia! - Az arca felderült, majd odajött hozzám és megölelt. Nagyon anyáskodó típus volt, ezért is kedveltem meg rögtön, valahogy körbevette őt a kedvesség.
      - Szia, Clare – köszöntem én is, viszonozva a meleg ölelést.
      - Annyira örülünk, hogy itt töltöd a karácsonyt.
      - Köszönöm – feleltem hálásan. - Remélem, hogy nem okoz gondot...
      - Jajj, dehogyis! Hát Rob nem mondta mennyire várunk? - nézett a fiára szemrehányóan Clare.
      - Kris-t nem könnyű meggyőzni – mosolygott Rob, majd egy puszit nyomott a homlokomra, miközben egyik karjával a derekam ölelte.
      - Itt vannak már?? - kiabált le egy izgatott női hang az emeletről. A szőke lány egy pillanat alatt ott is termett az ajtóban, mire pedig észbe kaptam már a nyakamban lógott.
      - Már úgy vártam, hogy megismerjelek – mondta lelkesen, mire Rob a szemeit forgatta.
      - Jesszusom, Liz... - morogta. Tehát ő volt Lizzy. Nem tudtam nem mosolyogni rajta. A következő pillanatban az utolsó – számomra még ismeretlen – Pattinson is megjelent az ajtóban, de ő már jóval diszkrétebb volt, mint a testvére.
      - Kris, ő itt a másik nővérem, Vic – mutatta be Rob, majd ő is mosolyogva megölelt. Örültem, hogy mind ilyen könnyen befogadtak, és ahogy Robra néztem, az ő arcán is csak boldogságot láttam. A hátralévő pár óra számomra észrevehetetlenül gyorsan repült el, legfőképp Lizzy és Vic miatt, akikkel rögtön jóba lettem. Sok történetet meséltek a családról, főleg a londoni gyerekkorukról, és ezen a délutánon láttam először elpirulni Robot.
      Sokáig beszélgettünk és nevetgéltünk, észre sem vettem, hogy beesteledett, csak mikor Clare és Richard felmentek.
      - Na jó, egész délután kisajátítottátok Kristen-t – szólalt meg Rob. - Most szépen felmegyünk...
      - Na ne mááár – panaszkodott Lizzy. - Még alig volt alkalmunk együtt lenni.
      - Holnap is lesz elég időnk, hidd el, még meg is fogtok unni – mondtam, majd a lányok nagy nehezen felengedtek minket. Ahogy Rob a szobájába húzott, máris csókolni kezdett.
      - Remélem nem bánod ha velem kell aludnod – nézett rám, még mindig pár centire az arcomtól.
      - Csak kibírom valahogy – nevettem fel, de persze Rob is tudta, hogy viccelek, amit egy újabb csókkal be is bizonyítottam neki. Nem sokára lágy csókok közepette, összeölelkezve aludtunk el.

(Rob)

      Fantasztikus volt Kristennel a karjaimban ébredni. Sőt, az egész tegnapi nap fantasztikus volt. Tudtam, hogy a családom imádni fogja őt, és ez be is igazolódott. Nem is lehettem volna boldogabb, hisz a legfontosabb személy itt volt velem.
      Kristen megmozdult a karjaimban, már kezdett ébredezni. Nem tudtam betelni vele, ajkaim akaratlanul is a nyakára tévedtek, hogy ott borítsam be apró csókokkal. Elmosolyodott, majd a szemembe nézett.
      - Jó reggelt – suttogta, majd ajkai máris az enyémeken voltak. Kezeim lefelé indultak a testén, és a combját kezdték el simogatni. Kristen fölé gördültem a szenvedélyes csókunk közben, mire ágyékunk szorosan összepréselődött. Kéjesen felnyögött, én pedig a vágytól rekedten feleltem az előző szavaira.
      - Az már megvan...
      Kezei a hátamon cikáztak, már ennyivel is képes volt megőrjíteni. Ujjaim végigjárták a testét, egyszerűen éreztem, hogy még többet akarok belőle. De persze tudtam, hogy türelmesnek kell lennem, és egyáltalán nem is bántam. Teljes mértékben Kristen uralta mindenemet: a szívem, a gondolataim, és a vágyaimat is.
      - Le kéne mennünk – figyelmeztetett Kris.
      - Tudom – sóhajtottam, majd egy utolsó csók után felöltöztünk.
      Karácsony első napja remekül telt, főleg azért mert Ő is itt volt velem. Olyat éreztem, amilyet még soha. Ahogy ránéztem Kris boldog arcára, tudtam, hogy ez nem szerelem. Jóval több annál.
      Tökéletes napnak indult. És még korántsem volt vége...

(Kristen)

      Ahogy rám nézett, ahogy megölelt, ahogy megcsókolt... a szívem túlcsordult, nem volt képes elbírni ennyi érzelmet. Az egész napunk csodás volt, és habár az anyámmal is szerettem karácsonyozni, az igazi családi hangulat sosem volt meg. Mikor láttam ezeket az embereket, akik ismeretlenül is befogadtak maguk közé, rájöttem, hogy milyen is az igazi karácsonyi hangulat.
      Rob egész nap el sem mozdult mellőlem, és ennek örültem, hiszen – habár ez hülyén hangzott – már akkor is hiányzott volna, ha csak két méterre is eltávolodik tőlem.
      Este, miután mégegyszer boldog karácsonyt kívántunk a többieknek, felmentünk Rob szobájába.
      - El sem hiszed, milyen boldog vagyok – mondta, miközben megölelt.
      - Hidd el, tudom, hogy mire gondolsz – mosolyogtam. - Én is ugyanazt érzem.
      Percekig öleltük egymást szavak nélkül, de ezzel is rengeteg dolgot mondtunk el egymásnak. Nem tudtam eleget kapni belőle, az érzések túlcsordultak a szívemben, szinte már fájt.
      Rob felemelte az államat, hogy gyengéd csókban forrjunk össze, nekem pedig máris csomó kelt a gyomromban. Mindennél teljesebben akartam őt...
      Nyelveink tánca egy pillanatra sem szakadt meg, miközben lassan eljutottunk valahogy az ágy mellé, majd ott lehuppantunk rá. Rob fölém került, kezei és ajkai gyengéden cirógattak, ahol csak értek. Az érzelmek és a vágy keveréke dübörgött a testemben, amit ő egyre csak fokozott.
      Egyre feljebb gyűrte a pólómat, mígnem áthúzta a fejem fölött, és tovább csókolt. Egyik kezem a tarkóján járt, míg a másik kettőnk között cirógatta a mellkasát, benyúlva az inge alá. Élveztem, ahogy Rob izmai megrándulnak az érintésemre. Viszont fordult a kocka, mikor végigcsókolta a hasam, majd lejjebb érve lehúzta a farmeromat is rólam.

      Visszakúszott az arcomhoz, hogy újabb csókban egyesüljünk, de nekem nem tetszett az a sok ruha ami még rajta volt. Biztos, hogy beleőrültem volna, ha gombonként kellett volna kiszabadítanom az ingjéből, így hát azokkal nem is törődve egyre feljebb gyűrtem rajta az anyagot, majd ő is besegített, és lehúzta magáról a zavaró ruhadarabot.
      Rögtön a hátára fordítottam, hogy felülre kerülhessek, és nem is vacakoltam sokat. Ajkaim bejárták a nyakát, majd a mellkasát, Robból pedig jóleső morgások törtek fel. Remegő kezeim folytatták az útjukat, hogy kihámozhassan Robot a nadrágjából. Mikor ez sikerült, újból egy csókért hajoltam fölé, amit örömmel adott meg.
      Ajkaimmal újból bejártam az előző útvonalat a mellkasán, amit Rob hümmögve fogadott, de mikor az utolsó ruhadarabot is lehúztam róla, férfiasan felnyögött. Még mindig elég bizonytalan voltam, de eddig úgy látszott, hogy Rob minden tettemet élvezte. Kezembe vettem merev vágyát, és hallottam, ahogy zihálni kezd. Örültem, hogy ilyen hatással vagyok rá, és még többet akartam.
      Félretéve minden szégyenlőségemet, nyelvemet lassan végighúztam lüktető férfiasságán, majd megpróbáltam elnyelni. Rob még rendszertelenebbül szedte a levegőt, egyik keze lágyan a hajamba kúszott.
      Nem sokáig engedte, hogy kényeztessem, mire feleszméltem, már újból fölöttem volt, vágytól elködösült tekintete pedig az enyémbe fúródott. Kezei benyúltak a csípőm alá, majd végigsimított a hátamon, mígnem célt nem ért a melltartóm kapcsánál. Őrjítően lassan szedte le rólam, miközben mindketten gyorsabban kezdtük el szedni a levegőt.
      Először csak kezeivel kényeztette a melleim, majd miután végigcsókolta a nyakam, lejjebb tért – a mellkasomra. Felnyögtem a csodás érzéstől, pláne hogy ugyanabban a pillanatban egyik keze félrehúzta a bugyimat, és eltűntette bennem két ujját.
      Hangosan ziháltam a lecsapni készülő gyönyörtől, Rob pedig élvezettel falta a látványomat. Egy csókért hajoltam felé, ami ezúttal vadabb és szenvedélyesebb volt. A kéj teljesen átjárta a testem, a szenvedély hevében Rob alsó ajkába haraptam, de ez csak még jobban beindította.
      Mikor elért a gyönyör, a szemeimbe nézett. Mindketten tudtuk, ezúttal nincs vége. Szerettem őt, és ebben a pillanatban más vágyam sem volt, csak hogy egybeolvadjak vele végre. Szavak nélkül értettem meg vele, hogy teljesen biztos vagyok benne. Ezt akarom.
      Még egyszer megcsókolt, majd a fülembe suttogott:
      - Szeretlek...
      Nem tudtam felelni, a következő pillanatban egyszerre nyögtünk fel. Egyrészt elkábított az érzés, hogy ebben a pillanatban csak mi léteztünk, összefonódva. Másrészt viszont a nyögésem enyhén fájdalmas is volt, mikor megéreztem a feszítő érzést. Rob aggódva tekintett le rám, de én egy csókkal kérleltem a folytatásra.
      Pár mozdulat után szinte hozzászoktam az érzéshez, és kéjesen ziháltam a beteljesülésért áhítozva. Rob semmit sem sietett el, végig csak arra figyelt, hogy nekem a lehető legjobb legyen. A vad csókok helyét gyengéd, szerelmes puszik vették át, ajkai a nyakamat és a melleimet is újra és újra bejárták.
      Fantasztikus volt, kezeit mindenhol magamon éreztem, a vágy teljesen elhatalmasodott rajtam, miközben újból és újból összeforrtunk. Ha eddig hittem azt, hogy nem bírom el a szerelmet iránta, ebben a pillanatban rá kellett jönnöm, hogy tévedtem. Az egész... hihetetlen volt.
      Hamarosan éreztem, ahogy a gyönyör egyre feljebb kúszik arra készülve, hogy kitörjön belőlem, majd elértem azt a pontot, ahonnan már nincs visszaút. Élvezetünk hangja összefonódott abban a pillanatban, mikor mindkettőnket elért az édes megsemmisülés.
      Percekig ziháltunk még, szorosan ölelve egymást. Rob felemelte a fejét, hogy a szemembe nézzen, majd egy gyengéd csókot nyomott az ajkaimra. Ez volt eddigi életem legszebb pillanata.